Ma este azt hiszem ugyanabba a csapdába sétáltam bele mint sokan közülünk...itthon ülök és úgy bámulom a telefonom kijelzőjét mintha a megváltást igérné.Hol ott csak a legsablonosabb mondat hangzott el...majd hívlak.Ez minden pasinak más-más időtartamot jelent,24 órától 1 hétig is.Igazán belegondolva nem értem miért teszem,tesszük ezt...mit jelent ha felhív?Kellünk?Többek leszünk vagy fontosabbak,történik valami ami majd segítségül hívja az univerzum erejét és a holnap reggeli ébredésben már elérhetőek lesznek az álmaink vagy éppen Ő?Nem:) Egyiksem igaz...de ha felhív kapunk még egy okkal többet arra,hogy még tovább várjunk rá,hogy legyen még egy nap amikor izgalomban tarthat minket.Ez az amiért csináljuk.Ha nem hív fel?Általános kétségbeesés uralkodik el a lelkünkön és ahhoz nyúlunk ami épp a legközelebb van:Nasihoz,0-24 óráig üzemelő lelkisegély barátnőkhöz,macskához...mindegy csak valami  ami vigaszt igér.

A lényeg az,egy pasi akkor nem hív fel,ha nem akar...a többi csak kifogás,aztán már csak az a kérdés ki mennyire ügyes..."Tanultam"..?! reggel 6tól este 11ig folyamatosan majd végelgyengülésben elaludt? "Nem voltam otthon"...csak otthon van térerő?! Azt mondom,ha nem hív fel,bármilyen fura is amit mondok próbáljunk meg örülni neki,legalább kiderült és talán még hamar,hogy nem ő a mi emberünk...senki nem lesz kevesebb tőle,sőt megint tanultunk valamit.Ráadásul megspóroltunk magunknak aznap estére 1,5 óra gyomorgörcsöt amig az ágy és a szekrény között fehérneműben ugrálva próbáljuk eldönteni "Úristen mit vegyek fel?!"Aki tényleg megér ennyi bajlódást,az keresni fog és nem várat magára:)

Szóval fel a fejjel,Teremtés könyve vágatlan verzió: Isten megteremté a férfit...majd rájön,hogy ő is tud hibázni:)

Szép estét!:)